Modul: TC04 - E-learning tevékenységek Moodle keretrendszerben
A modul elején nagy lelkesedéssel letöltöttem a Portable Moodle 1.8.4-et a Moodle hordozható változatát. Ennyibe is maradtam magammal. Nem mertem megkockáztatni a dupla felületen történő munkavégzést Természetesen ez nem azt jelentette, hogy nem két felületen dolgoztam. Az iskolában egyszerűen nem sikerült a Html-t előcsalnom a szerkesztés során.
A tananyag elolvasása után a Forgatókönyv és a Szinapszis nyomtatott változatával fogtam neki a szerkesztési munkának. Tulajdonképpen semmi nem hiányzott csak a tananyagelemekJ Igaz, hogy feltöltöttünk egy-egy elemet, de rá kellett jönnöm, hogy egy kurzus összeállításához sok-sok tananyagelemre van szükségemL Így folyamatos tananyagelem-gyűjtéssel, készítéssel egy időben folytattam a kurzuskészítést. A forgatókönyvem tartalmi terjedelme sem volt éppen apró, azon is változtatni kellett valamicskét.
A szerkesztéssel voltak időnként gondjaim, többek között az azonos típusú cimkék ugyanolyanra formázásával. Aztán a sokszor segítő CTRL+C/CTRL+V segédeszközt hívtam segítségül. Nagyon hiányzott a visszavonás gomb. Több alkalommal a már továbbfejlesztve elrontott egységnél döbbentem rá, hogy az előző mégis jó volt. Itt is az előző kivágásával mentettem meg szintén a helyzetet. Valószínűleg ennél egyszerűbb módszer is lehet, de a lustaságom a kereséssel kapcsolatban most is győzött.
Először sikerült 2 panelt felraknom a tartalomnak, aztán a következő nap egyszerűen kiment a fejemből, hogy hogyan is csináltam. Így maradt egy panel a tananyagoknak, egy a foglalkozásoknakJ Ember tervez, Isten végezJ
A tananyagok között van rövid szöveg, videó, hivatkozás weblapokra. Éltem a multimédia lehetőségeivelJ
A foglalkozások feladatot, feladatcsokrot tartalmaznak, melyek megoldásait üzenőfalon, blogban, emailben, helyben kellett feltölteni.
A feladatok tartalmaztak:
· hangdigitalizálást
· bemutató-elemzést
· súgóhasználatot
· képszerkesztést
· tesztet
· hangszerkesztést
· konvertálást ppt to video
· fogalom-meghatározást – ezt nagyon próbaszinten
· bemutató-készítést hangcsatolással, háttérhanggal
· felmérést a kurzusról, tanulói tevékenységről, reakciókról.
Élvezetesnek találtam a tananyag-összeállító, rendszeradminisztrátor, „rendszergazda”, tanár szerepek keveredését önmagamban. Bevallom, többször váltottam tanuló szerepbe isJ Egy bizonyos, így minden olyan lett, amilyen az én elvárásom volt, illetve, amennyit ebből a technika révén megvalósítani sikerült. Szerintem összegezve: első nekifutásnak sikerült!
Természetesen egészségesebbnek tartom, hogy ha a szerepek elkülönülnek és mindenki közös céllal végzi a saját feladatát.
Utólag már másként készülne el a szinopszis, a forgatókönyv, hiszen már ismerem a „jelmezt és a kellékeket”, amelybe bújtathatom a tananyagot.
Egy kurzus elkészítése nem könnyű feladat, de nagyon hálás.
· A tanulók számára nagyobb önállóságot ad, megoldási sorrendre (még akkor is, ha bizonyos sorrend betartására feltétlenül szükség van. Erre rájönni se semmi!),
· feldolgozási idő meghatározására,
· elmélyülési szint kiválasztására,
· egymás segítésére.
Hogy a foglalkozások során nem én voltam a „tananyaghordozó”, nagyobb lehetőségem volt a tanulók személyiségének, tevékenységének, hatékonyságának megfigyelésére, segítségnyújtásra. Marikától tanulva, igyekeztem folyamatosan pozitív visszajelzésekkel ellátni a segítőimet. Sajnálom, hogy a tanulók lelkesedése az otthoni feladatvégzésig nem jutott el. Bár minden gyümölcs beéréséhez idő kell.
A foglalkozások során nagyon sok apró feladatot végrehajtottak a tanulók. A feltöltött segédanyagok használatával több programmal, ismerettel találkoztak, mintha hagyományosan zajlott volna az óra. Mivel az információkat videók, weblapok segítségével kapták, annyiszor ismételték meg a feldolgozást, ahányszor csak akarták. Először nekik is furcsa volt, de aztán egyre többször tértek vissza egy kis frissítésre.
A gyorsabban haladó tanuló egy idő után segédtanárrá vált. Mivel egy térben helyezkedtek el most közvetlen segítséget kapott az elakadó. El tudom képzelni, hogy ez a tevékenység tevődött volna át közvetett kapcsolat esetén a fórum, üzenet és a chat felületére.
Azt gondolom, hogy egy témakör feldolgozása hagyományos feldolgozással is megköveteli az anyaggyűjtés, vázlatkészítés folyamatát. Itt a feltöltéssel most nagyon sok idő telt el. Valószínűleg ez a gyakorlattal arányosan valamennyivel csökken. Viszont a feldolgozás során szerzett más tanárszerep - tutor – megéri a befektetést. Még a foglalkozások hangulata is más volt.
Amikor arról beszélgettünk a tanulókkal, hogy mit gondolnak arról, hogy van-e helye az így szervezett foglalkozásoknak az iskolai ismeretszerzés területén, hosszan elgondolkodtak. Még nagyon új ez a fajta „tanóraszervezés”. Furcsa, hogy nem szajkózza valaki folyamatosan a feladatot, nem nyaggatja őket, hogy figyeljenek. Ha figyelmetlenek, a tevékenységük során jönnek rá, hogy valamit frissíteniük kell, újra átolvasniuk. Egyetlen egyszer nem hallottam a „nem értem” szókapcsolatot. A segítségkérő mondatok az „úgy kellene, hogy…”, „hol keressem…”, „mit kellene tenni, hogy …”kifejezésekkel kezdődtek.
Összegezve:
Megérte, eredményes volt. Az elkészült munkák nyomon követhetőek, publikálhatóak. (otthon is megmutathatóakJ), magukért beszélnek.
