Hol is vagyok? Merre tovább? Csak a sárga úton....8-)

Lassan lelek csak magamra az új modulban, pedig nagy kedvvel indultam az újabb kihívások felé. De ez többnek tűnik, mint kihívás.

Hirtelen beugrott az a kép, amikor a fehér egérke masírozik a labirintusba - az egér én vagyok, s az, hogy nem látom a sajtot csak kevésbé bosszant, sajnos az illatát sem érzem- .

Egy megszokott kezelői felület után, mely még mindig a fő oldalon kacsint rám, link-link hátán szörfölve, tapogatózom szó szerint a sötétben.

Kikívánkozik belőlem a berzenkedésem oka. "Majd idetalálnak a többiek is." olvastam az egyik fórum lapon, ahová csak kíváncsiságom és elveszettségem vitt.

Örömmel fedezek fel bármint, és bárhol, de úgy gondolom, hogy a bevezető gondolatokban erről a fajta keretszervezésről lehetett volna írni néhány gondolatot.

Ha minden modul új felhasználói keretre épül, akkor talán egy fő lapnak maradnia kellett volna. Nem hiszem, hogy gondjainkat, észrevételeinket nem lehetne továbbra is pl. a szerkesztőségen belül leírni vagy lehet? Egyébként, ha ott nem, akkor hol?

A témákra épülnek új fórumok, melyeket centralizáltan helyben megkaptunk, ha szükséges, ha nem. Ezek a témakörökből elérhetők (Minden témakörben más és más). Úgy tűnik, hogy a nem kötelező feladatok is megoldhatók fórumon belül, illetve fórumokban. (A kezdő oldal szerepvesztéséről teljesen nincs igazam, hiszen egy pillanatra visszatértem a kezdőlapra. Megnyitottam a videókat, s lám új videót találtam. Mahara. Talán újra funkcionálhatna a Hírek is. :) )

Teljesen ránk szakadt a témafeldolgozás-szabadsága. Most aztán tényleg nekünk kell beosztani az időt, anyagot feladatot. Félek, ha határidőkkel csúsztunk, vaj mi lészen a nélkül:( A segédanyagokat nézve, már az elején kicsit kaotikusnak vélem az állapotot. Remekül szemezgettem e-portfólió témakörben, s egyszercsak visszaköszönt egy e-learninges anyag.

Mielőtt teljes apátiába merültem volna, gyorsan ellátogattam két kedvenc tanfolyami blogra. Judit és Erika lendületéből, lelkesedéséből merítve, holnaptól friss lendülettel nekiesek az e-protfólióm kialakításának.

Mai tevékenységem:

Vida Andrea- Tapasztalatok a moodle rendszerben

Következtetés: Valóban az optimális az, amikor ötvözzük a hagyományos és a hálózatalapú oktatást. A közoktatásban mindkettőre szükség van. A hálózatalapú oktatásnak sem a tárgyi, sem a személyi feltételei nem adottak. Igaz, hogy átlagban a statisztikák azt mutatják ki, hogy egy pedagógusra 10-13 tanuló jut, de ez a valóságban azt jelenti, hogy egy 400 fős intézményben legalább 200-300 főt tanít az adott tanár. Itt valósítsuk meg az oktatási anyag kidolgozását, tanulói anyagok ellenőrzését, értékelését, valamint az aktivitás folyamatos figyelését, értékelését. 25-30 fős osztályoknál ez a hagyományos módszerekkel, sokszor heti 1 órában is komoly kihívás.

Vágvölgyi Csaba- e-Portfólió a gyakorlatban

Kezd összeállni a kép, bár még mindig elgondolkodtat a dolog, hogy mit és hogyan :(

Bessenyei István- Bevezető videó

Motiválttá váltam, de sajnos nem eléggé. Amit az egyetemen is segítséggel, időnként egyéni elbeszélgetéssel kell elvégezni, az bármilyen net-generációról is beszélünk, még jócskán gyerekcipőbe fog járni közép és alsó szinten. Szívesen töltik az idejüket közösségi oldalakon, chatelnek, e-maileznek, videóznak, hallgatnak zenét, de ez a hálózat, még nem az a hálózat, ahol a "tanulás" folyik.

Hoffmann Orsolya - Az e-portfólió és alkalmazása

(fogalom megerősítő, nem hagyott mély nyomot:)

Kulcsár Zsolt- E-protfólió- szakami bizonyítvány

Szeretem a stílusát. Lényegre törő, egyszerű, közérthető. Ugyan többször végig rágtam a protfóliók típusai közötti különbségeket, hozzákapcsolva a három személyiségtípust. Úgy gondolom, hogy itt sem lehet ennyire éles határt vonni. Valószínűleg egy adott cél, feladat változtat a szerpeken, összemossa a határokat.

IQC- Hálózati tanulás sikerei és buktatói.

Időnként zavar a vállalati háttér. Felnőtt oktatásban, vállalati közegben nagyobb szerepet kap a gyors reagálás, folyamatos megújulás. Érzem jelenlétét a pedagógusoknál, mint munkavállalóknál, de ez az oktatásba, főként a közoktatásba, kicsit lassabban szivárog át, ha átszivárog. Talán a jelentősége sem akkora, még akkor sem, ha nem létező szakmákra próbálunk felkészíteni tanulókat, nem létező technikákat igyekszünk megtanítani ( az oktatásban nem létezőt:), s igyekszünk olyan gondolkodást kialakítani, amire valószínűleg szüksége lesz tanítványainknak).

Bessenyei István- Napló a hálózati tanításról

Igazi felfedezés, kitaposatlan út. Ide még visszajövök:)

Ma csak ennyi. Holnap. Holnap e-portfólió...