Alkalmasak az oktatási módszereink a kreativitás fejlesztésére?

Kicsit irigykedtem, miközben Robinson Ken előadását hallgattam és néztem:( Szuggesztív. - Elméláztam, elvesztettem a fonalat, miközben visszagondoltam az előadás egyes részeire. Eszembe jutott, hogy vajon mit is értek én kreativitáson? Kiemelkedő, átlagostól eltérő képességet, különleges képességet, újszerű megoldását valaminek, ... Talán mindegyiket. Egyéni és egyedi megnyilvánulásokat, megoldásokat. Van-e ezek előtérbe segítéséhez, eszközünk? VAN:) Csak nem használjuk időnkét ott, és akkor, amikor kellene. Illetve nem vagyunk ott mindenhol, ahol erre lenne szükség vagy éppen nem vagyunk mi ezen a téren kellően kreatívan, de eszközeink vannak. Nem biztos, hogy ez az eszköz az e-learning, de éppenséggel lehet az is.

Itt jutott eszembe pont az előadás kapcsán a következő eset. Az előző évben kezdtem el dolgozni szakiskolában, 12.-ben. Ebben az intézményben ez volt az első 12.-es évfolyam. Nem volt még szakmai vizsga, szalagavató és semmi olyan esemény, amit középfokon illik, illetve szükséges lebonyolítani. Emlékeimben a saját szalagavatóm élt, s dobolt az agyamban egy szó tánc. Igen táncolni kellene. Én szeretek, de igazán ilyen szinten egyszer sem próbáltam. Ekkor jött a WEBszikra. Internet segítségével (több órás tanfolyamon) sajátítottam el az angolkeringő lépéseit:) Pár napon belül már a koreográfia és a zene is összejött. Tulajdonképpen saját magamnak tartottam kezdetleges e-learninget. A tanulási környezetet a teljes Web adta:)

Szóval, nagyon izgat a dolog, hogy mivel lehet még színesebbé tenni a tanítási-tanulási, képesség, kreativitásfejlesztési folyamatot, de igyekszem nem átesni a ló túloldalára. Mindenki más. Van akit hagyományos módszerekkel, kooperatív eszközökkel, ..., s van akit e-learninggel lehet lendületbe hozni. Az sem kíván kissebb kreativitást, hogy a pedagógus megtalálja a megfelelő eszközt.
A nagyobb gond talán az, hogy nem vesszük észre, illetve nem tudjuk kiugrasztani a fejlesztendőt. Elveszünk tananyagban, tantervben, tanmenetben, tankönyvben. Úgy járunk, mint egy rossz orvos csak a betegséget akarjuk meggyógyítani, a teljes embert nem.
Olvastam a fórumon egy hozzászólásban, hogy bárcsak a valóságban élne a pedagógus szabadsága. Nagyon bátornak kell lennem az utóbbi időben, hogy a rengeteg merev dokumentumtól el merjek térni (tanterv, tanmenet, naplóbejegyzés:( ) és merjem észrevenni a diákjaim egyéniségét, egyediségét, tehetségét. Még merem vagy megyek????

Kép forrása: http://www.kenton.k12.ny.us/849204594531850/lib/849204594531850/Images/animated%20teacher.gif