Új év, új lendület, új modul, bár a régiben még van néhány adósságom :-(. A feladatok és a tananyag időrabló, lehetséges, hogy itt is szelektálnom kell egy kicsit.
Kár lenne elhanyagolni a már elindított folyamatokat, a 
tanulóim sem rajonganának érte. Lehet, hogy elkényeztettem őket egy kicsit az utóbbi időben. Kezdenek hozzászokni az e-learninges kiegészítőkhöz. Még a fogalmakat is jobban nyűvik, mióta online tesztek és játékok formájában ismételjük azokat. Szívesen böngészek tovább a témába vágó blogokban, weblapokon. Ez az én szabadidős tevékenységeimnek egyikévé vált.
Na, de lássuk a medvét! Az új téma tehát:
IKT ESZKÖZÖK AZ OKTATÁSBAN
Médiaelemek/Szöveg
A tanulási naplóban (blog) folyamatosan alkalmazom az elektronikus-szövegszerkesztés szabályait.
Nagyon szívesen használom figyelemfelhívásra, lényegkiemelésre a félkövér, dőlt stílust, de tartózkodom a munkám során az aláhúzásoktól. A dőlt karaktereket leginkább egyéni megjegyzések vagy kiegészítő szövegek kiemelésére alkalmazom, míg a félkövér karakterekkel a kulcsszavakat azonosítom általában.
Gyakran használok kiemelésre színeket is, igaz nem a blogomban észlelhető mennyiségben. Egy blog jobban „elviseli” a színeket, mint egy egyszerű szöveges tananyag. Két színnél többet általában nem használok egy általános szöveg készítésekor. A szegélyeket nem igazán kedvelem, túlbontja a szövegegységet, bár minta, példa bemutatásakor előnyös.
A betűmérettel is szívesen kombinálok. A címszintek jól azonosíthatók a csökkenő vagy növekvő karakternagyság változtatásával.
A háttérszínekkel csak ritkán élek. Az én szememnek a legkevésbé fárasztó színpáros a fekete-fehér.
4 karaktertípus nőtt a szívemhez:
- a realista, elegáns Arial és Courier New,
- az érzéki, kicsit bolondos Comic San MS,
- a közmunkás Times New Roman.
Meghívóknál, alkalmi szövegeknél szívesen használom csicsás karakterek helyett a kiskapitális formázást.
Kedves Éva! Nagyon jó oldalak vannak a Tanulásmódszertaanban: "A végső cél, hogy a tanárok egymástól tanulhassanak. Más szakmáktól eltérően, ahol a csapatmunka magától értetődő, a tanárok általában egyedül dolgoznak, így nincs lehetőségük arra, hogy ellessék egymás módszereit. Több iskolarendszerben is alkalmazzák azt a stratégiát, hogy a tanárok rendszeresen beülnek egymás óráira, így olyan környezet alakul ki, ahol szabadon megoszthatják tudásukat és véleményüket arról, mi az, ami beválik, és mi az, ami nem. Emellett visszajelzéseket kapnak egymástól, és közösen fogalmazhatják meg az oktatás fejlesztésére vonatkozó reményeiket és céljaikat." Mintha csak a hálózati tanulást írták volna le. Igen kíváncsi lennék arra, hogyan élted át azt, hogy ez a fajta tapasztalatcsere a Tenegen-en belül számodra mit jelentett - tehát az, hogy nem csak a tutoroktól, hanem egymástól is tanultatok. Üdv: István
VálaszTörlés